2011. augusztus 25., csütörtök

Dr. Jane Goodall, a csimpázok mamája

Jane Goodall Londonban született 1934. április 3-án. Gyermekkorától kezdve nagyon érdeklődött az állatok iránt, érettségi után, 1957-58-ban Louis Leakey alkalmazottja lett Kenyában. Dr. Leakey úgy gondolta, az általa kutatott Olduvai-szakadék egykori emberszabásúinak viselkedését könnyebben lehetne rekonstruálni, ha megfigyelnék a mai emberszabású majmok egyéni és szociális viselkedését, természetes környezetükben. Így került Jane a Gombe-patak mellé csimpánzokat tanulmányozni.

Jane-nek nagy szerepe volt abban, hogy ma mennyi mindent tudunk a csimpánzok egyéni és szociális viselkedéséről. Az egyik, talán a legnagyobb megrökönyödést kiváltó magatartás, melyet megfigyelt, a csimpánzok eszközhasználata. Amikor a termeszek erősen elszaporodnak, a csimpánzok órákon át képesek a termeszvárak mellett ücsörögni, és termeszeket „halászni”. Kiválasztanak egy alkalmas termeszbejáratot, beledugnak egy hosszú fűszálat, megvárják, míg a hangyák erős rágóikkal rákapaszkodnak a fűszálakra, és mikor kihúzzák a fűszálat, élvezettel leeszegetik róla a termeszeket. Ez tényleg eszközhasználatot jelent. Korábban csak az emberről feltételeztek ilyesmit, mostanában már nem eszközhasználó, hanem eszközkészítő állatnak titulálják rendszerint az embert, az ilyen és ehhez hasonló viselkedésformák miatt.

Jane munkájának fontos jellemzője, hogy az állatokat nem számok segítségével tartotta, tartja számon, ahogy az a megfigyelések kezdetének idején elfogadott volt, hanem elnevezte a példányokat. Ez könyveinek olvashatóságát és megértését is nagyban megkönnyíti, Szürkeszakállú Dávid, Flo, Fifi, és a többiek nagyon is életszerűek, és elképzelhetőek a könyvek alapján.

Dr. Goodall 1977-ben alapította a Jane Goodall Intézetet, mely folytatja a Gombéi kutatásokat, és vezető szerepet tölt be a csimpánzok és élőhelyeik védelmében. Az Intézet széles körben ismert az új, közösség-központú természetvédelem megalapozásáról és afrikai fejlesztési programjairól, valamint a Rügyek és Gyökerek (Roots & Shoots) környezeti nevelési világhálózatról, melynek több mint 9000 csoportja van a világ közel 100 országában.

Dr. Goodall átlagosan évi 300 napot utazik, és előadásokat tart a csimpánzokat veszélyeztető fenyegetettségekről, és más környezeti válságokról, mert hiszi és reméli, hogy az emberiség képes megoldani azokat a problémákat, melyeket saját maga előidézett. Folyamatosan arra ösztönzi hallgatóságát, hogy ismerjék fel személyes felelősségüket, és higgyenek abban, hogy életstílusuk megváltoztatásával és közösségi tettekkel képesek változásokat előidézni.




"Kezdjük megtanulni, hogy minden egyes állatnak meg van a maga élete, helye és szerepe ezen a világon. Ha az állatokkal való kapcsolatainkban az együttérzést és a gondoskodást állítjuk a középpontba, megbecsüljük és tiszteljük életüket megváltozik majd a hozzáállásunk. Minden élet szentté válik és odafigyelünk majd, hogyan bánjunk vele."

Jane Goodall

2011. július 23., szombat

Gyilkos aszály Szomáliában



Éhínség van Szomália Bakool és Lower Shabelle nevű déli tartományaiban – jelentette be az ENSZ. Az utóbbi fél évszázad legsúlyosabb szárazsága sújtja Szomáliát, emiatt több tízezren indultak útnak családostól, kétségbeesve, víz és élelem hiányában, abban a reményben, hogy élve elérik a kenyai menekülttáborok valamelyikét, vagy akár Etiópiát.



A térséget egy al-Kaida közeli iszlamista szélsőséges szervezet, az Al-Shabab tartja ellenőrzése alatt. Nemrég feloldották a külföldi segélyszervezetek tevékenységét akadályozó tilalmat, ám így is roppant nehéz eljuttatni az élelmet és a segítséget a rászorulókhoz. Nagyon kevesen tartózkodnak a térségben a segélymunkások közül, sokkal nagyobb hozzáférésre lenne szükség ahhoz, hogy sürgősségi úton be tudjanak avatkozni, nyilatkozta a BBC-nek egy ENSZ-tisztségviselő.

A szárazság, a katonai konfliktusok és a szegénység következményeként éhínség alakult ki; a gyermekek egyharmada súlyosan alultáplált, minden 10 ezer emberből naponta 4 gyerek hal éhen. A segélyszervezetek ritkán és nagyon óvatosan használják az éhínség kifejezést;
de hogy milyen óriási léptékű humanitárius katasztrófa van küszöbön, jelzi az is, hogy az ENSZ éhínségnek nyilvánította a helyzetet.



Becslések szerint 2,6 millió szomáliainak lenne szüksége sürgős segítségre. Az ENSZ élelmezési programja keretében 1,5 millió embert próbálnak ellátni, ám úgy becsülik, még egymillió rászorulóról lehet szó, akiket eddig nem tudtak elérni. Korlátlan bebocsátást és biztonsági garanciákat kérnek az elszigetelt övezetekbe, hogy szállítani, szétosztani és monitorizálni tudják a segélycsomagokat.




Az Egyesült Államok fel akarja mérni, az Al-Shabab valóban hajlandó-e segíteni a segélyezési folyamatot, vagy azt tervezi, hogy „adót” vet ki a szállítmányokra. Minden, Szomália déli és középső részén létező katonai csoportosulásnak azt üzenik, engedjék a területükre és segítsék a menekültek csoportjait és a nemzetközi szervezeteket.

Az Amnesty International nemrég hozta nyilvánosságra a helyszínen végzett kutatásainak eredményét, miszerint az al-Shabab és a hozzá hasonló katonai csoportok szisztematikusan toborozzák a gyerekeket a seregükbe. A gyerekkatonák egy részét ígéretekkel csábítják magukhoz, pénzt és mobiltelefont ígérnek nekik, ám rabolnak is el gyermekeket.

A BBC a kenyai határ felé tartó embereket szólaltatott meg egyik riportjában. Egy anya öt gyermekével több hétig vándorolt ide Szomáliából; a hatodikat út közben szülte meg egy határmenti település közelében, egy akácfa alatt, a Dadaab menekülttábortól még jó 80 km-re.

Minden nap több ezer szomáliai halad át a településen, sokan nem is tudják, még milyen messze van a menekülttábor. Egy anya elmeséli, hogyan hagyta hátra beteg gyerekét az úton, a sivatagban: nem tudta volna őt is cipelni, és a többi kisgyerekét is. „Ahogy rám nézett, ma is kísért a tekintete.”




A menekülők egy része a Liboi nevű településnél halad a határ felé, ám vannak, akik a zöldhatárt választják, mert félnek, a kenyai hatóságok nem engedik be őket az országba. 2008 elején ugyanis a határt hivatalosan lezárták a szomáliai katonai konfliktus miatt, amikor iszlamista csoportok a déli és központi országrészeket elfoglalták. A kenyai hatóságok attól tartottak, az iszlamisták betörnek Kenyába.

A Dadaab körzeti hatóságok most a BBC-nek azt mondták, Kenya aláírta a vonatkozó menekültügyi nemzetközi egyezményeket, és nem fordíthatja vissza a segítségre szoruló embereket. A nagy kihívás viszont az, hogy megtalálják a zöldhatáron bóklászókat, akik nem ismervén az utat, eltévedhetnek. Ráadásul szomáliai embercsempész bandák garázdálkodnak a térségben, akik pénzért azt ígérik a menekülőknek, hogy elviszik őket a kenyai menekülttáborba, ám gyakran megesik, hogy a fizetséget elveszik, az áldozatot pedig otthagyják meghalni a sivatagban.

Egy menekülő családapa szkeptikus az al-Shabab jó szándékait illetően. „Megállítottak minket, és utasítottak, forduljunk vissza. Azt mondták, jobb, ha meghalunk a szülőföldünkön. Azt akarták, imátkozzunk esőért.” Ő a gyerekei miatt döntött úgy, hogy elindulnak Kenya felé.

A menekülttáborba bejutni vágyók nézik, ahogy odabent egy nő megkapja az élelemadagját

Dadaabban jelenleg három menekülttábor van, az egyik nagyon túlzsúfolt, több mint 370 ezer menekültet lát el, bár 90 ezer fősre tervezték. Az ENSZ azt tervezi, egy átmeneti tábort állít fel a határ felé vonulóknak Liboiban, ahol azonnali ellátást kaphatnak, ugyanis nagyon sokan vannak, akik elérkezve a határvárosba, egyszerűen nem bírnak továbbmenni a végkimerültségtől. Néhányan fuvart fizetnek, de sokuknak nincs pénze.

A CNN az egyik menekülttáborból tudósított, ahol a helyszíni riport szerint a menekültek nem kapnak megfelelő ellátást. "Menekültek vagyunk, de meghalunk, mert nem kapunk elég segítséget” – mondta egy apa, akinek a kislánya meghalt, miután megérkeztek a táborba. Két hétig könyörögtek érkezésük után élelemért. Kaptak némi lisztet és kukoricát, „de egy gyermek, aki beteg, nem lesz jobban a liszttől és a kukoricától. Több segítségre lett volna szüksége.”




A táborban nincs kút, nincs egészségügyi ellátás, nincs iskola, sem élelem. A segélyszervezeteknek jobban kellene segíteniük, mondják az emberek. „Éhen halnak a gyermekeink, vízre van szükségünk, kórházra van szükségünk, nem szabad elfelejteniük bennünket” – mondja egyikük segélykérően.

2011. június 15., szerda

"Egyetlen menekült is túl sok!"

Angelina Jolie ENSZ-nagykövetként a menekültek sanyarú sorsáról beszél. Évente több százezer ember kénytelen elhagynia hazáját - egyetlen ember is túl sok volna pedig.



A 36 éves színésznő és párja, Brad Pitt évek óta keményen küzdenek a menekültek jogaiért, elsősorban pedig azért, hogy a világban dúló hatalmi konfliktusokat sikerüljön diplomáciai úton rendezni, és ne kelljen senkinek sem menekülnie a saját hazájából.

Angelina az ENSZ-program keretében olyan országok menekülttáborait támogatja, mint például Kenya, Costa Rica, Ekvádor, Szomália és Egyiptom.

http://www.youtube.com/watch?v=CP-aBOGNjSM --- Nézd meg a videót!!!!

2011. május 31., kedd

Ne fizess az állatkínzásért! Ne menj cirkuszba!!!


Ismét szomorúan vettem tudomásul, hogy még mindig fizetnek emberek azért, hogy szegény ártatlan állatok szórakoztassák őket! Igen, a cirkuszról beszélek. Nem tudom felfogni, hogy milyen jogon tesszük ezt ezekkel a gyönyörű, intelligens élőlényekkel. Milyen jogon várjuk el tőlük, hogy különböző trükköket mutassanak be, többször a nap folyamán? Milyen jogon??? Ezek az állatok nem ezt érdemlik. Szörnyű körülmények között élnek. Rengeteget utaznak, láncon vannak, kiállítva csak azért hogy minket szórakoztassanak! Hogy tehetik ezt az emberek??? Állítólag mi vagyunk a legintelligensebbek és mégis a legbarbárabbak?! Aki ezért fizet, aki a gyerekének ezt az élményt nyújtja, épp úgy bűnös! Részt vesz ezen szegény állatok kínzásában! Gondolkozzatok emberek! Inkább vidd el a gyereket egy vadasparkba, az talán egy fokkal jobb... vagy vegyél neki dokumentumfilmeket és tanítsd arra, hogy hogyan is viselkednek ezek az állatok saját környezetükben. Milliószor többet nyújtasz neki ezzel!
Bojkottáld a cirkuszt! Ne fizess az állatkínzásért!

2011. május 1., vasárnap

Szerető otthont keresünk - SOS


Ezt a kutyuskát egy kb. 70 éves vak néninek kellett leadni...a, mert a köcsög vén szomszédai megfenyegették, hogy megmérgezik és nem látja mikor elé dobják a mérgezett kaját…..
Képesek voltak este a falon átkopogni, hogy ugasson a kutya, aztán kiálltak a folyósóra , hogy – Hallják? Már megint ugat a kutyája!Nem mer velük szembeszállni a néni, mert fél tőlük! Egy vak ember mit tehetne? Azért hogy a kutyust „megmentse”, elvitte az Illatos útra….A gazdája zokogott, hogy ott kell hagynia a kutyájá. Az Illatosról vitte ki a kutyust, és megszakadt a szíve hogy megint ott kötött ki.. Úgy bújt a lábához, hogy alig bírták elvinni ..
Segítsünk neki egy igazi otthon találni, hogy ne kelljen tovább szenvednie!!!

2011. április 10., vasárnap

Védett állatokra vadászna Semjén Zsolt!


Védett állatokat tenne vadászhatóvá Semjén Zsolt! Szerinte javítaná a vadászok közérzetét, ha tavasztól vadászható lenne a nyuszt, a szalonka, a kanadai lúd és a barátréce. Az állatvédők szerint az állatok közérzete némileg fontosabb! Semjénnek fogalma sincs a hazai vadállomány helyzetéről! Sosem fogom megérteni azokat, akik képesek élvezetből ártatlan állatokat ölni!

2011. március 25., péntek

A Föld órája


Ismét eltelt egy év, ismét sötétségbe borul a világ nagy része egy órára. Ez egy nemzetközi esemény, melyben arra kérik a háztartásokat és a vállalkozásokat, hogy kapcsolják le és ki a nem létfontosságú lámpáikat és elektromos berendezéseiket egy órára, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a klímaváltozás elleni cselekvés szükségességére. A kezdeményezés 2007-ben indult Ausztráliából, és 2008-ban vált nemzetközivé. Elsötétül többek között a Sydney-i Operaház, a Burdzs Kalifa Dubaiban, amely a világ legmagasabb épülete, a New York-i Empire State Building és a Times Square és az Eiffel-torony. Magyarországon is számos cég, szervezet kapcsolódott az akcióhoz: a ferihegyi repülőtéren például erre az időre teljesen elsötétül az egyik kifutópálya.



A figyelemfelhívó akció idején több városban is változatos programokkal, fáklyás, gyertyás felvonulással, tűzzsonglőrökkel, csillagászati bemutatóval, illetve filmvetítésekkel várják az érdeklődőket.

Csatlakozz Te is! Holnap este fél 9-kor kapcsolj le Te is minden fényt a lakásban!