Jane Goodall Londonban született 1934. április 3-án. Gyermekkorától kezdve nagyon érdeklődött az állatok iránt, érettségi után, 1957-58-ban Louis Leakey alkalmazottja lett Kenyában. Dr. Leakey úgy gondolta, az általa kutatott Olduvai-szakadék egykori emberszabásúinak viselkedését könnyebben lehetne rekonstruálni, ha megfigyelnék a mai emberszabású majmok egyéni és szociális viselkedését, természetes környezetükben. Így került Jane a Gombe-patak mellé csimpánzokat tanulmányozni.
Jane-nek nagy szerepe volt abban, hogy ma mennyi mindent tudunk a csimpánzok egyéni és szociális viselkedéséről. Az egyik, talán a legnagyobb megrökönyödést kiváltó magatartás, melyet megfigyelt, a csimpánzok eszközhasználata. Amikor a termeszek erősen elszaporodnak, a csimpánzok órákon át képesek a termeszvárak mellett ücsörögni, és termeszeket „halászni”. Kiválasztanak egy alkalmas termeszbejáratot, beledugnak egy hosszú fűszálat, megvárják, míg a hangyák erős rágóikkal rákapaszkodnak a fűszálakra, és mikor kihúzzák a fűszálat, élvezettel leeszegetik róla a termeszeket. Ez tényleg eszközhasználatot jelent. Korábban csak az emberről feltételeztek ilyesmit, mostanában már nem eszközhasználó, hanem eszközkészítő állatnak titulálják rendszerint az embert, az ilyen és ehhez hasonló viselkedésformák miatt.
Jane munkájának fontos jellemzője, hogy az állatokat nem számok segítségével tartotta, tartja számon, ahogy az a megfigyelések kezdetének idején elfogadott volt, hanem elnevezte a példányokat. Ez könyveinek olvashatóságát és megértését is nagyban megkönnyíti, Szürkeszakállú Dávid, Flo, Fifi, és a többiek nagyon is életszerűek, és elképzelhetőek a könyvek alapján.
Dr. Goodall 1977-ben alapította a Jane Goodall Intézetet, mely folytatja a Gombéi kutatásokat, és vezető szerepet tölt be a csimpánzok és élőhelyeik védelmében. Az Intézet széles körben ismert az új, közösség-központú természetvédelem megalapozásáról és afrikai fejlesztési programjairól, valamint a Rügyek és Gyökerek (Roots & Shoots) környezeti nevelési világhálózatról, melynek több mint 9000 csoportja van a világ közel 100 országában.
Dr. Goodall átlagosan évi 300 napot utazik, és előadásokat tart a csimpánzokat veszélyeztető fenyegetettségekről, és más környezeti válságokról, mert hiszi és reméli, hogy az emberiség képes megoldani azokat a problémákat, melyeket saját maga előidézett. Folyamatosan arra ösztönzi hallgatóságát, hogy ismerjék fel személyes felelősségüket, és higgyenek abban, hogy életstílusuk megváltoztatásával és közösségi tettekkel képesek változásokat 
előidézni.
"Kezdjük megtanulni, hogy minden egyes állatnak meg van a maga élete, helye és szerepe ezen a világon. Ha az állatokkal való kapcsolatainkban az együttérzést és a gondoskodást állítjuk a középpontba, megbecsüljük és tiszteljük életüket megváltozik majd a hozzáállásunk. Minden élet szentté válik és odafigyelünk majd, hogyan bánjunk vele."
Jane Goodall
